„Organikus,de minimalista jegyeket egyaránt használtunk ennek az épületnek a tervezése során”, ahol az organikus szó a táji környezethez, a domborzati, geológiai formákhoz, a helyhez való kötődést jelenti. Ha figyelmesen és lassan közlekedik a látogató az állatkerthez vezető úton, akkor a termőréteg alól jól láthatóan kikandikálnak azok a vertikális felgyűrődések, amik a főépület, illetve az egyéb épületrészek töredezett, éles szögtörésekkel formált kontúrjának előképei. Mindezek azonban letisztult, geometrikus rendszerben rendeződnek, ami izgalmas és soklátványú végeredményt okoz. Ebből a morfológiából aztán a belső kifutók épületei, például a fókamedence és környéke is levezethető, ugyanakkor itt egyfajta tetőtájjá, mesterséges domborzattá is összeáll a kompozíció.
OCTOGON 2016/3. számából